A NEVETŐ FARKASOK ÉS A DÁMVADAK TÖRTÉNETE

Ünnepséget rendeztek a farkasok a nagy folyam torkolatánál. Az ünnepségre meghívták a dámvadak törzsfőnökeit, s azok el is mentek a nagy folyam torkolatához.
Amikor odaértek, letelepedtek a réten, szemben a farkasokkal. A farkasok ekkor így beszéltek:
- Hé ti dámvadak, itt velünk szemben, kezdjetek el nevetni!
De a dámvadak ezt mondták:
- Először ti nevessetek!
- Jó, akkor mi nevetünk először - mondták a farkasok, és rá is kezdtek: - Hahahaha... hihihihi... És most rajta, nevessetek ti, dámvadak, itt velünk szemben!
És akkor a dámvadak kedvetlenül nevettek, így:
- Mmm... Mmm...Mmm...
És ismét a farkasok nevettek:
- Hahaha... hihihi...
És a dámvadak megrettentek, mikor meglátták a hahotázó farkasok nagy, éles fogait.
A farkasok ekkor azt mondták:
- Most megint rajtatok a sor, nevessetek! De ne csukott szájjal! Elvégre senki sem nevet csukott szájjal. Nyissátok ki jó nagyra a szátokat, rajta! Nevessetek!
És a dámvadak rákezdtek:
- Hahaha... hihihi... - nevettek, és nagyra nyitották a fogatlan szájukat.
Mikor a farkasok látták, hogy a dámvadaknak nincs foguk, rájuk vetették magukat, széttépték, fölfalták a dámvadak törzsfőnökeit. Csak egy menekült meg, ő vitte hírül társainak, hogy mit tettek a farkasok.
A dámvadak azóta is rettegnek a farkasoktól.

Forrás: A mesemondó szikla